Építési jogszabályok

• TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
• Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
• ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról
• Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
• Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános Szabályairól
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• 253/1997. (XII. 20.). Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmáról
• 343/2006. (XII. 23.) Korm rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
• 2000. évi CXII. tv. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Településrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
• 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról
• 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
• 113/1998. (VI.10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről
• 2007. évi CXXIII. Törvény a kisajátításról
• 1990. évi XCIII. Törvény az illetékről
• 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről
• 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről
• 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól
• 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
• 31/1997. (IX.23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről
• 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről
• 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelete az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól.
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

1. az 500 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontás (2010. május 28-ig az 1000 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 9,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása volt engedélyhez kötött),
2. Műemlék telkén álló építmény, építményrész bontása (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától),
3. Műemléki területen 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-nél nagyobb építménymagasságú építmény bontása (2010. május 28-ig mérethatár nélkül bármely építmény bontása ebbe a kategóriába tartozott),
4. Zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több mérethatár nélküli épület bontása
5. Egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén (új engedélyköteles tevékenység 2010. május 28-ától) [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VI. oszlop].

Vonatkozó jogszabályok:

• 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 33. – 34. §,
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet IV. fejezet
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet VI. oszlop

Vonatkozó jogszabályok:

• 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 45/A. –45/D §
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet
• 1997. évi LXXVIII. törvény

Attól függ, hogy normál vagy egyszerűsített engedélyezési eljárásról lesz szó, hogy a kérelmező mit szeretne építtetni. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a normál építési engedélyhez (I. oszlop) és az egyszerűsített építési engedélyhez (II. és III. oszlop) kötött (IV. oszlop) tevékenységeket.

A két eljárás döntően azonos szabályok szerint folyik, eltérés van azonban az alábbi területeken:

• az egyszerűsített engedélyezési eljárás ügyintézési határideje rövidebb,
• az egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak nem kötelező minden egyes elemet tartalmaznia, amit a normál építési engedély iránti kérelemhez el kell készíteni (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. számú melléklet 12/A. pontja rögzíti az eltéréseket).

Mit kell mellékelni az építési engedély iránti kérelemhez?

A kérelem tartalmára és benyújtására ebben az esetben is a közös eljárási szabályokat kell alkalmazni. Ami eltérés az egyes engedélyezési eljárások között, az a benyújtandó mellékletek listája.

Az építési engedélykérelemhez – a tartalmától függően – mellékelni kell:
a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint:
– az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
– a tervezői nyilatkozatot,
– a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
– ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt;
b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
e) a közút kezelőjének hozzájárulását
ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény,
ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény
építése esetén,
f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot,
g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 27. §, 25. §].

Hány építési engedély kérhető egy telekre?

Egy telekre vonatkozóan az építési engedélyt az egy időben, illetve folyamatosan vagy ütemezve elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre – az építési tevékenység egészének bemutatása mellett – szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.

Egy telekre vonatkozóan a tervezett építési tevékenység végzésére több építési engedély is kérhető, azonban ugyanazon építési tevékenység vonatkozásában csak egy építési engedély alapján végezhető építési tevékenység.

Az OTÉK előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, arról az építési engedélyezés tárgyában kelt érdemi határozatban kell dönteni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 27. §].

Mennyibe kerül az építési engedély?

Az illeték mértékeépítési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
a) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
– önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
– a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
b) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

A módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű az illeték.

Felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint illetéket kell fizetni [1990. évi XCIII. tv. Melléklet XV. pont].
Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő:

• 45 munkanap: normál építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet I. oszlop), építési engedély nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekben [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §, 40. §; 2006. évi LIII. tv. 3. §];
• 22 munkanap: egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet II. oszlop) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 34. §, 37. §];
• 10 munkanap: egyszerűsített építési engedély (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. sz. melléklet III. oszlop) [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 26. §, 28. §, 41. §].

Mit vizsgál a hatóság?

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
a) az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e,
b) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
c) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e,
d) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].

Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés és az egyszerűsített építési engedélyezés során a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét is figyelembe véve – a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe és a tájba illeszkedően helyezte-e el [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 28. §].

Lehetséges előírások a településkép védelmében

A településkép, tájkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében az építésügyi hatóság a külön jogszabály – például a helyi építési szabályzat vagy a helyi építészeti örökségvédelemi rendelet – keretei között előírhatja
a) az építmények elhelyezési módját, tájba és környezetbe illesztését, valamint méreteit,
b) az épületek homlokzatának, tetőzetének és takaratlanul maradó, közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].

Az engedély tartalma

A határozat rendelkező részének az általános előírások mellett tartalmaznia kell értelemszerűen (vagyis csak akkor, ha az adott esetben szükséges) az alábbiakat:
a) az építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
b) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
c) a használatbavételi engedély vagy bejelentés kötelezettségére való utalást,
d) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
e) figyelmeztetést arra, hogy az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet,
f) figyelmeztetést arra, hogy a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni,
g) figyelmeztetést arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 29. §].

Vonatkozó jogszabályok:

• 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 27. – 30. §
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet
• 1997. évi LXXVIII. törvény

Milyen esetekben kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fennmaradási engedélyt kell kérni, ha:
a) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el,
b) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet az építési engedélytől eltérően végezték el
c) az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a jogszabályi előírásoktól eltérően végezték el.

Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi. A hatóságnak a fennmaradási engedélyhatározattal, illetve a bontás tudomásulvételével egyidejűleg, egy határozatban az építésügyi bírságról szóló döntést is meg kell hoznia [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].

A fennmaradási engedélyezési eljárás típusai

A fennmaradási eljárás típusai:
a) fennmaradási engedélyezési eljárás
b) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás

A fennmaradási engedély:
– meghatározott időre szóló (építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett), vagy
– visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) hatályos, vagy
– végleges jellegű (határozatlan ideig hatályos és egyben használatbavételi engedély)

A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

Fennmaradási engedély megadása esetén, ha – az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján – ennek feltételei fennállnak, az építésügyi hatóság az építésügyi bírság befizetéséig a fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad. Ha a fennmaradási engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság – külön kérelem nélkül – egyszerűsített határozattal véglegesíti [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39-40. §].

Ki kérhet fennmaradási engedélyt?

A fenti esetek szerint szabálytalanul megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre főszabály szerint az építtetőnek kell fennmaradási engedélyt kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti.

Fontos tudni, hogy az építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet el fogják utasítani és a hatóság köteles elrendelni az építmény bontását. Amennyiben a szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatóság az eljárását kérelemre – a polgári per jogerős befejezéséig – felfüggesztheti.

A kérelmet az ingatlannal rendelkezni jogosult is előterjesztheti [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

A fennmaradási engedélykérelem kötelező melléklete a kérelem tartalmától függ.

Fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – a tartalmától függően – mellékelni kell:
a) a tervdokumentációt az alábbiak szerint:
– az Engr.-ben (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben) meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
– a tervezői nyilatkozatot,
– a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
– ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt;
b) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
d) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
e) a közút kezelőjének hozzájárulását
ea) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
eb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény,
ec) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény
építése esetén,
f) az Eljárási kódex 1. melléklete szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot,
g) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot,
h) a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §, 36. §, 27. §, 25. §].

Végleges fennmaradási engedélykérelem esetén mellékelni kell:
a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató – külön jogszabály szerinti – nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban),
f) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §, 36. §, 25. §].

Mikor adhatja meg a hatóság az engedély kiadását?

Az építésügyi hatóság – az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt akkor ad, ha
a) az építmény, építményrész – az Étv. 36. §-ában foglalt követelmények alapján – engedélyezhető lenne vagy a feltételeknek való megfelelés megteremthető és
b) az építtető az építési jogosultságát igazolta.

Fennmaradási engedély – az a) és b) pontok érvényesítése mellett – kiadható akkor is, ha
c) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
d) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

Főszabály szerint a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a hatóság köteles építési bírságot is kiszabni [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §, 49. §].

Ügyintézési határidők

Az ügyintézési határidő eltérő lehet a hatósági ellenőrzés és a kérelem alapján lefolytatott eljárásban.

Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében:
Az építésügyi hatóság építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított három hónapon belül tisztázza a tényállást [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. §].

A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított negyvenöt munkanapon belül kell meghozni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40. §].

Mikor rendelik el az átépítést vagy a bontást?

Az építésügyi hatóság az építéshatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e. A hatóság a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb negyvenöt munkanapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.

Az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli, ha
a) az építtető határidőben
– nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét,
– a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy
– a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja;
b) ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető;
c) a fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt, illetőleg az engedély visszavonták;
d) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. §].

A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].

A hatósági intézkedés korlátai

Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől – ha nem állapítható meg – az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A fennmaradási engedélyben meghatározott határidő vagy az engedély visszavonása és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.

Az egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:
a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve
b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja.

Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének a jogszabályi feltételei fennállnak – kérelemre – a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a hatósági intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §].

Vonatkozó jogszabályok:

• 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 39. – 40. §
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet
• 1997. évi LXXVIII. törvény

Milyen esetekben kell használatbavételi engedélyt kérni?

Az építési engedélyhez és az egyszerűsített építési engedélyhez kötött építmények használatbavétele kizárólag használatbavételi engedély alapján történhet [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 35. §; 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 1. számú melléklet VIII., IX. fejezet].

Lehet a használatbavétel (beköltözés) után kérni az engedélyt?

A használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor – a használatbavétel előtt – kell kérni. Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján egyidejűleg megépült több építményre, illetőleg elvégzett többfajta építési tevékenységre a használatbavételi engedélyt külön-külön is meg lehet kérni [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 35. §].

Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. Érdemes tudni, hogy aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt engedély nélkül ad vagy vesz használatba, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható [218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. 136. §].

Befejezetlen épület kaphat használatbavételi engedélyt?

Az építési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre (önálló rendeltetési egységekre) szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

Ha az építési engedélyben az építkezés szakaszolására a fentiek szerint nem került sor, a megépített, de még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagában, önállóan is alkalmas építményrészére (önálló rendeltetési egységére) a hatóság az építkezés építési engedélynek megfelelő teljes befejezéséig csak ideiglenes használatbavételi engedélyt adhat. További feltétel, hogy az egyes építményrészek használata a kivitelezési munkálatokat nem zavarhatja.

Az építési engedély szerinti teljes építményre a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak a kivitelezés teljes befejezése után lehet megadni.

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

A használatbavételi engedélykérelemhez – a tartalmától függően – mellékelni kell
a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató – külön jogszabály szerinti – nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban (és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban),
f) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 36. §, 25. §].

A Kivitelezési kódex 5. számú melléklete szerinti építési-bontási hulladék-nyilvántartó lapot már nem kell benyújtani az építésügyi hatósághoz. Az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő 30 napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, amelyet közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 38. §].

Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon [1997. évi LXXVIII. tv. 44. §].

Fontos kiemelni, hogy a használatbavételi engedélyezéshez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nem szükséges [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 18. §].

Ügyintézési határidő

A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklet IX. oszlopa szerinti építési tevékenységek használatbavételi engedélyezése esetén [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §].

Az engedély hatálya

A használatbavételi engedély csak határozatlan időre szólhat [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 23. §].

Mit vizsgál a hatóság?

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,
b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint
c) az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.

A használatbavételi engedélyben egyebek mellett szerepelnie kell egy tájékoztatásnak arról, hogy az elkészült épületről az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben és az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §; 176/2008. (VI. 30.) Korm. rend. 1. §; 7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. §].

A hatóság köteles az engedélyest (építtetőt) figyelmeztetni arra is, hogy az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §].

Hibák esetében megtagadható az engedély kiadása?

A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az egész építményre, vagy annak egy részére az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig, az építési engedélybe foglalt kikötések, feltételek teljesítéséig csak akkor tagadhatja meg, az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza.

A használatbavételi engedélyezéskor a használatbavételi engedély 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti megadása mellett, a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló, még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetését, az építési engedélybe foglalt kikötések és feltételek teljesítését megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel (eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett) a kötelezésre vonatkozó előírások szerint köteles elrendelni a hatóság [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 37. §].

A használatbavételi engedély csak akkor adhatja meg a hatóság, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel.

Az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé, ha
– az építmény vagy egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy
– az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett.

Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását feltételekhez kötheti, az engedélyben kikötéseket tehet [1997. évi LXXVIII. tv. 44. §; 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 38. §].

Ne feledkezzünk meg a földhivatali eljárásról!

Ha az építtető az építési munkákat befejezte, a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély kézhezvétele után az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet kell előterjesztenie. Az építmény ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséhez a területileg illetékes földhivatalhoz kell benyújtani:
– az erre irányuló kérelmet, valamint
– az ahhoz mellékelt jogerős használatbavételi engedély másolatát és
– az épületfeltüntetési vázrajzot [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 38. §].

Vonatkozó jogszabályok:

• 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 35. – 38. §
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet

Vonatkozó jogszabályok:

• 193/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 31. – 32. §
• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. melléklet